Az elektrokardiográfia, rövidebb nevén EKG, egy igen gyakran alkalmazott, non-invazív eljárás, amely a szívműködés megfelelő működésének ellenőrzésére szolgál. Ezt oly módon teszi, hogy a szív működését kísérő elektromos változásokat érzékeli és megjeleníti szükség szerint papíron vagy monitoron.
Az orvosok az így kapott ábrából fontos információkra tehetnek szert a szívünk működését illetően, ami utalhat akár komolyabb problémák, betegségek meglétére, melyek így diagnosztizálhatók. A helyes diagnózis felállítása sokat segít abban, hogy a beteg a megfelelő kezelést kapja, ezáltal az állapota javulhasson.
Milyen betegségekre deríthet fényt az EKG?
Az EKG-vizsgálat eredményeként kapott görbe (hivatalos nevén elektrokardiogram) sokszor elegendő információt szolgáltat a diagnózis felállításához, vagy legalábbis ahhoz, hogy tudja az orvos, milyen irányban vizsgálódjon. A normálistól eltérő mintázat különböző betegségekre utalhat, ezekre néhány példa:
- A szívizom károsodása
- A szív megnagyobbodása
- Szívfejlődési rendellenességek
- Szívbillentyűkkel kapcsolatos gondok
- Szívritmuszavarok
- Tachikardia, vagy bradikardia
- Szívizomgyulladás
- Szívburokgyulladás
- Az elektrolit-háztartás zavara
- Szívroham, infarktus (roham közben, illetve a roham után)
- Tüdőembólia
Hogyan zajlik az EKG-vizsgálat?
A vizsgálathoz felülről le kell vetkőzni, majd elektródákat helyeznek el a mellkasunk területén, a karokon és a lábakon. Előfordulhat (leginkább férfiak esetében), hogy szükség van a szőr leborotválására, hogy az elektródák könnyebben érzékelhessék a jeleket. Általában 12 elvezetéses EKG-t készítenek. A vizsgálat hanyatt kell feküdni, egyenletesen lélegezni, kivéve, ha azt kérik, hogy pár másodpercre tartsuk vissza a levegőt. Az EKG gép az adatok alapján megrajzolja az elektrokardiogramot, ami sokat segít az orvosnak abban, hogy feltérképezze a beteg állapotát. Tudni kell, hogy EKG-t nem csak akkor készítenek, ha gyanús valamilyen szívprobléma, egy általános kivizsgálásnak is részét képezi.